Mordor

Szauron földjének három fő része volt: a hegyek, Gorgoroth fennsíkja, valamint Lithlad síksága. Ezek mindegyike száraz, vulkanikus eredetű volt.

Az Ephel Dúath és az Ered Lithui

Az Ephel Dúath, azaz az Árnyék hegység Mordor nyugati és déli határvonalán húzódik végig. A hegylánc körülbelül 1 287 kilométer hosszú. Meredek, és éles sziklájú falak határolják egyetlen hágója a Morguli-hágó. Az Ephel Dúath északi végén, ahol a hegység az Ered Lithuihoz kapcsolódik, egy meredek, csupasz és fekete szirtekkel övezett, mély és körkörös völgy feküdt: ez volt Udûn. Hágói Vasgárdos és Cirith Gorgor. Az Ered Lithui, azaz a Hamuhegység alkotja Mordor északi határát.

Gorgoroth

A Végzet-hegye és az előbbi két hegy között elterülő fennsík neve: Gorgoroth, a lávafennsík. Ennek tengerszint feletti magassága valószínűleg meghaladta Udûnét, és Lithlad síkságát. A talajt tarkító számos repedésből bazalt áramlik fel, és az évek alatt rendkívül vastaga rétegekben rakódott le. Ez a síkság kopár volt, s ha Mordor teljes területe ilyen lett volna, akkor Szauron nemigen tudta volna mivel ellátni hatalmas seregeit.

Lithlad

Lithladon, a hamusíkon a természeti tényezők sokkal kedvezőbb voltak, így földművelést lehetett itt végezni. A kőzetek nagymértékben lepusztultak, és ennek eredményeképpen létrejött talaj igen termékeny volt. A félszáraz éghajlaton a vízellátást csak lehetett megoldani, mert a Núrnen zord beltengere sós vizű volt. A hegyekből lefutó vizek táplálták az itteni földek csatornáit.

Barad-dûr

Barad-dûr, Mordor tornyai közül a leghatalmasabb, sem eredetében, sem építészetében nem númenori. Nem sokkal az-után épült, hogy Szauron kikovácsolta az Egy Gyűrűt. Ez volt a Sötét Úr legnagyobb erődje, amit a Gyűrű hatalmával emeltek, hogy az alapjait mindaddig ne lehessen megingatni, amíg a Gyűrű ép. A rettenet, a szenvedés és a hatalom földjén ez a leghatalmasabb és legtöbb szenvedést látott hely mind közül. A legmagasabb torony csúcsútól az ezernyi börtön mélyéig Szauron hatalma járja át. Az erődítményt egy roppant mély várárok veszi körül, amibe a Végzet-hegyének egy láva folyamja zúdul bele. A naracs-vöröses színben izzó láva ördögi színben világítja meg a vár alsó részét. Egyetlen híd ível át rajta, ami közvetlen Barad-dûr be – és kijárata. Bástyák, erkélyek, ablakok, átívelő hidak tucatjai adják meg Barad-dûr túlvilágszerű alakját. A torony teteje két kosszarvszerű villában végződik, ami között örökké ott izzik a Héj Nélküli Szem.

Morannon – Mordor Fekete Kapuja

A Harmadkor kezdetén, miután az Utolsó Szövetség legyőzte Szauront, Gondor erődöket épített Mordor határain, hogy szemmel tarthassa az ott élő gonosz teremtményeket. A legnagyobb erődök Cirith Gorgornál, a Kísértethágónál álltak, mert itt eset a legkönnyebb átjárás a hegyek között. Miután a Fekete Vész idején Gondor népessége megfogyatkozott, az erődök elhagyatottá váltak, majd Szauron visszatérésével ismét örökké éber helyőrségekké váltak.

A mély hegyszorost egy köves lejtő zárta le, amibe egyetlen vaskaput vágtak, három boltozatos kapunyílással. Ez volt Morannon, a Fekete Kapu. A sziklák mindkét oldalán száz meg száz barlangot, járatot vájtak a kőbe. A hágó nyílásából, talapzatukkal egy árokforma völgybe állva, két kopár, fekete csúcs nyúlt ki, rajtuk az Agyartornyokkal: a Narchosttal (tűz-fog) és a Carchosttal (fogerőddel). A tornyok ablakai északra, keletre és nyugatra néztek, a Morannonhoz vezető utakra: északon Dagorladra, keleten Rhûnra, nyugaton majd dél felé, Minas Morgul felé, s onnan a Haradba vezető utakra.

Orodruin

A Gorgoroth-síkság túlsó végén kitört a vulkánóriás, Orodruin, a Tűz Hegye. Lávát köp fel az égre, az eleven tűz vészjósló, narancsvörös fényt vet a Mordor fölött lebegő sűrű, végtelennek látszó felhőtömegre. A talaj repedéseiből tűz és forró gőz tör fel, a földet fullasztó vulkáni hamu borítja, az égen rettenetes, vörös villámok lobbannak. A vulkán oldalába véstek egy bejáratot, amelynek neve Sammath Naur, azaz a Tűz csarnoka. Hajdanán itt készült az Egy Gyűrű. A levegő egyre szárazabb és égetőbb lesz, perzseli a tüdőt, ahogy belélegzi azt. Hatalmas kövek mindenütt, majd egyszer csak a semmiből előtűnik a Kapu. Hatalmas éles fogakkal vicsorító farkas pofára emlékeztet. Ahogy belépünk a rengeteg gőztől szinte nem látni semmit, ám előttünk van egy egyre öblösödő kifutó. A kifutó vége egyenesen a tűzforró láva felett magaslik, oldalt cseppkőszerű képződmények csüngnek.